május 09, 2015

Ma született J. M. Barrie, rombolom a gyerekkorotokat


Nem sok az olyan ember a világon, aki még sosem hallott Pán Péter történetéről, Sohaországról, Wendyről, az Elveszett Fiúkról, Hook kapitányról és a fiúról, aki elveszítette az árnyékát és sosem akart felnőni. Számomra ez a mese nem annyira régen kapott új értelmet, hiszen gyerekként semmi másra nem vágytam, csak hogy végre nagy lehessek, de az igazság az, hogy egy ponton mindenki életében eljön az a pillanat, hogy azt kívánja, bár ne nőtt volna fel soha. Szeretném leszögezni, hogy annak ellenére, ami a cikk további részében érkezik most, szerintem ez egy nagyon jó kis történet, amihez foghatót nem nagyon láttunk az irodalomban, igazi klasszikus, és azt a kreativitást és képzelőerőt, amely a megalkotásához szükséges volt, senki sem fogja elvitatni Sir James Matthew Barrie-től, akinek a fejéből kipattant. Csak ne jönne most az hogy "viszont...".

Viszont azt nem mindenki tudja, hogy Sir J. M. Barrie nem volt sajnos az a karizmatikus és lendületes figura, akit sokan a 2004-es Én, Pán Péter c. filmből megismerhettek, Johnny Depp alakításában. Az íróról ismerősei közül néhányan azt állították, hogy zaklató volt, impotens férj, és mindennél jobban szerette a kisfiúkat.

A halál a legnagyobb kaland kezdete.
- J. M. Barrie
James Matthew Barrie egy konzervatív skót családba született 1860. május 9-én, kilencedik gyermekként, két testvére még a születése előtt elhunyt. Mikor James hatéves volt, a bátyja, David, aki egyébként édesanyja kedvence volt, elesett a jégen korcsolyázás közben és beütötte a fejét és azonnal szörnyethalt, mindössze tizenhárom évesen. Sokan ezt az eseményt tulajdonítják annak a pontnak, ahol a fiatal James tudatába gyászoló édesanyját látva befészkelte magát a gondolat, hogy jobb lenne, ha minden kisfiú megmaradna kisgyerekként egy távoli országban, ahol sosem nőnek fel. Bizonyos értelemben Sohaország maga mint egy cseppnyi távoli mennyország született meg a képzeletében, az ideális paradicsom, ahová az elveszett gyerekek jutnak. Barrie feljegyzéseiből az is kiderül, hogy az édesanyja annyira megtört idősebbik fia halálának terhe alatt, hogy Jamest gyakran David ruháiba öltöztette, és James gyakorta hallotta édesanyját beszélni valakihez, aki ott sincs, mintha halott fiát látná.



Barrie felnőttként ismerkedett meg a Davies családdal és gyermekeikkel, akik után a Pán Péter történetének főszereplőit nevezte el. Az író egy parkban, a Kensington Gardensben ült a kedvenc bernáthegyi kutyájával, Porthosszal (a Pán Péter könyvekben ő a gyermekek dadája), mikor találkozott Jack Llewelyn Daviesszel, és egyik testvérével Georgedzsal, illetve édesanyjukkal, Sylviaval. A férfi később mindenféle jósággal elhalmozta a családot, játékokat vett a gyerekeknek, és utazásokra invitálta a családot, amit ők másképpen nem tudtak volna megengedni maguknak. Később megszületett a Davies család három másik fia, Peter, Michael és Nico.

Johnny Depp (Barrie) és Freddie Highmore (Peter) az Én, Pán Péter c. filmben
Barrie állítólag lenyűgözte a Davies gyerekeket gyermeteg képzelőerejével és fantáziájával, és inkább idősebb testvérként viselkedett velük, mint felnőtt férfiként. Közösen eltöltött idejükből kerekedett idővel Pán Péter történetének minden eleme, Giling-Galang, Hook kapitány és a kalózok, a rézbőrűek tábora és a gonosz krokodil is, a gyomrában ketyegő órával. 

Pán Pétert úgy alkottam, hogy ötötöket vadul összedörzsöltem, mint a barbárok, kik két bot segítségével hasonlóan nyernek tüzet. - J. M. Barrie a Pán Péter első ajánlásában

Mikor a második legkisebb fiú, Michael betöltötte a nyolcadik életévét, Barrie levelet küldött neki, amelyben azt írja: "Bárcsak veled és a gyertyáiddal lehetnék. Nézhetsz rám úgy, mint az egyik gyertyádra, arra, amely oly hevesen ég - az a zsíros, amely középen már kicsit meghajlott. De mégis, örvendek, hiszen én vagyok Michael gyertyája. Azt kívánom, bár láthatnám, ahogy először bújsz a rézbőrű ruhába. Kedves Michael, nagyon kedvellek, de ne mondd el senkinek."

Barrie egyik legmélyebben elhallgatott írása a "The Little White Bird", amelyben először tűnik fel Pán Péter karaktere. A történetben a narrátor összebarátkozik egy édesanyával, akinek a gyermekét Davidnek hívják. A narrátor azt hazudja, hogy a saját kisfia elhunyt, és ezért keresi David társaságát. Még kajánul meg is jegyzi, hogy örül, hogy sikerült megtéveszteni az anyát, hiszen így "teljes mértékben elveheti tőle Davidet és magáévá teheti". A narrátor itt egy kisfiúról mesél Davidnek, akit Pán Péternek hívnak, és aki Kensington Gardensben él.

A Davies fivérek játék közben

A család barátai nem nézték jó szemmel a férfi kapcsolatát a fiúkkal, aki gyakran manipulálta a Davies családon belüli kapcsolatokat. Ennek legismertebb példája, hogy miután a családfő, és Sylvia is elhunytak, Barrie meghamisította Sylvia végakaratát, melyben a gyermekei gyámságáról rendelkezik. Sylvia levelében az áll, hogy szeretné, ha "Mary venné gondozásba a gyerekeket, és odaköltözne Jenny is, hogy segítsen neki" (Mary a gyerekek dadája volt, Jenny pedig Mary testvére), azonban Barrie átírta a levélben a Jenny-t Jimmy-re, és így úgy tűnt, mintha Sylvia rábízná a gyermekeket. 

Barrie ekkor már több mint öt éve házas volt, felesége, Mary Anssel viszont nem volt boldog a kapcsolatukban. Az asszony később megtalált leveleiben azt írja, hogy férje "sosem érezte a szerelmet igazi teljes valójában", és egész házasságuk során nem született gyermekük sem. Kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy Barrie impotens volt, és elsősorban vágyait nem a szexualitásán keresztül élte ki, hanem mindenféle manipulációban és mások elméjével való szórakozásban. Később az is napvilágot látott, hogy Barrie találkozása a Davies gyerekekkel sem a véletlen műve volt, a férfi eltervezte, és várt a megfelelő alkalomra, hogy kivitelezhesse. Sokan zaklatóként jellemzik, aki képes volt betegesen megszállottjává válni bizonyos dolgoknak, és aki mindig elérte a kitűzött célját, nem számított, milyen eszközzel.

Végül a Llewelyn Davies gyermekek gyámjává vált, és bár arra, hogy szexuálisan zaklatta volna a őket nincsen egyértelmű bizonyíték, a fiúk végzete azért arra enged következtetni, hogy nem ment minden rendben az így összeverődött családban. Barrie kortársa, a legendás író, D. H. Lawrence így nyilatkozott: "J. M. Barrie végzetesen megérint mindenkit, akit csak szeret. Mind meghalnak."

A legidősebb fiú, George az első világháborúban vesztette életét. George halála közelebb hozta Michaelt és Barriet egymáshoz, mikor pedig Michael bentlakásos iskolába került, a tanárai szerint antiszociális és zavart volt. Később Michaelt egy vele egykorú fiatal férfi karjai közt találták megfulladva egy tóban, akivel feltehetőleg szeretők voltak, és együtt lettek öngyilkosak, amelynek a valószínűségét Peter és Nico is beismerték későbbi kihallgatások során. Peter maga sikeres kiadót vezetett, de sosem szerette, ha Pán Péterként utalnak rá. Magát a regényt "szörnyűséges remekműként" jellemezte, és saját fia, Ruthven szerint ez a nem kívánt hírnév, és a hozzá kapcsolódó emlékek miatt lett Peter alkoholista. Később Peter szintén öngyilkos lett, a londoni metró elé ugrott.

Barrie 1937. június 19-én hunyt el tüdőgyulladásban. Halála előtt a Pán Péter összes jogát egy angliai gyermekkórházra íratta, akik még ma is nagy bevételhez jutnak a szerzői jogoknak köszönhetően.

Források:


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Íratkozz fel!

Goodreads

A blog mögött



Rea, 24 (Székesfehérvár)
Írom amit érzek, néha próbálkozok irodalmian fogalmazni, de néha becsúszik azért az a nyamvadt szleng. Sok anglicizmus, sok geekes vonás, sok utalás, sok érzelem, sok elragadtatás és még több vagy nagyon tetszik, vagy nagyon nem tetszik vélemény. De amúgy minden oké!

Copyright © Letehetetlen Published By Gooyaabi Templates | Powered By Blogger

Design by Anders Noren | Blogger Theme by NewBloggerThemes.com