Mikor egy könyvből adaptáció készül, az mindig többesélyes eredménnyel kecsegtet. Többen fogják olvasni a sorozat miatt? Jobb lesz a sorozat, mint a könyv? Lehet mindkettő jó?
A The CW amerikai tévécsatorna immár a második évadánál jár a The 100 című sorozatnak, amit bevallom, nem nézek. Láttam belőle két részt, ami elsőre nem fogott meg igazán, de terveztem, hogy valamikor lehet, hogy még belenézek. Ezt a két részt is már anno láttam, mikor kijött az első évad, így nem nagyon emlékeztem már semmire. Összehasonlítási alapom így hát nincsen, legalábbis a tévésorozattal. De mi a helyzet a könyvben rejlő potenciállal, és annak kiaknázásával? Nos, erről szeretnék nektek ebben a kritikában mesélni.
A Maxim Könyvkiadó jelentette meg Kass Morgan: 100 - Kiválasztottak című regényét, mely a The 100 amerikai sorozat forgatókönyvének alapjául szolgált. Kétféle olvasó fogja kezébe venni a könyvet, az egyik aki látta a sorozatot, a másik még nem. Nincs ez másképp a bloggereink körében sem, egy biztos, a száz fiatalkorú bűnöző sorsa mindenkit érdekel, akiket az évszázadokkal korábban nukleáris katasztrófában elpusztult Földre küldenek az űrhajóról, egyetlen okból, ki kell deríteniük, regenerálódott-e a terep a visszatérésre. Érdemes követni az állomásokat, a kiadó felajánlásában három példány kerül kisorsolásra a játék megfejtői között.Maxim Könyvkiadó 2015.dec.15.296 oldalFordította: Őri PéterISBN:9789632617060Évszázadok óta senki sem lépett a Földre, egészen mostanáig. Pár száz éve egy háború lakhatatlanná tette a bolygót. Azok, akik túlélték a pusztítást, az űrbe menekültek, és egy hatalmas űrhajón kezdtek új életet. Az eltűnt civilizáció emlékei lassan a feledés homályába merülnek, de az emberek nem mondtak le a Földről. A hazatérést tervezgetik, bár nem tudják, mi vár rájuk odalenn. A kockázat óriási. Ezért 100 fiatalt – akiket a társadalom feláldozhatónak vél – indítanak el egy veszélyes küldetésre: újra kell gyarmatosítaniuk a bolygót. Clarke-ot árulás miatt ítélték el, Wells a szerelméért sodorta magát bajba. A vakmerő Bellamy önként tartott a kiválasztottakkal, Glass pedig egy merész akciót tervezve lép a Földre tartó űrkompra. Különböző sorsok, egy közös cél. Egy út, amely mindenki életét meg fogja változtatni. Földet éréskor egy hihetetlen világ tárul eléjük, melynek szépsége elragadó, ugyanakkor baljós is. A fiatalok még cipelik a múlt terhét, és félelem tépázza a szívüket, de harcolniuk kell a túlélésért. Ebben a kiélezett helyzetben az érzelmek is felfokozódnak: barátságok alakulnak, szerelmek szövődnek, és riválisok kerülnek szembe, miközben lassan kezdik kialakítani saját szabályaikat. Sosem akartak hősök lenni, mégis valószínűleg ők az emberiség utolsó reményei.
A történet ígéretes, még a maga nyilvánvalóan YA alapjával együtt is (mert hát ki, és miért, és hogyan gondolja, hogy a hormonokkal és naivsággal teli tinédzserekbe fekteti az emberiség egész jövőjét?), és onnan, hogy sikerült komolyan vennem az elképzelést, már sok lehetőséget láttam benne. Eleve nekem nagyon tetszenek az ilyen "az emberiség a csillagok közé menekül" alapötletű történetek, így hát ezzel sem jártam másként, és "a könyv mindig jobb, mint a sorozat" felkiáltással rávetettem magam.
A helyzet az, hogy amivel először megfogott, az a váltott szemszögű történetmesélés. Mondanám, hogy utoljára a Trónok harca olvasásakor éltem meg ilyet, de az irodalmilag picit más töltetű történet. Az alap struktúrája azonban mégis hasonló a The 100-nak (amit csak azért sem fogok Kiválasztottaknak hívni, mert komolyan, hány tucat másik történet van még ezzel a címmel, alcímmel?), sok szereplő szemszögét ismerhetjük meg, és bizony emiatt itt is előfordult az, hogy bizonyos szereplők fejében szerettem lenni, de sokszor inkább nem. Ha őszinte akarok lenni, akkor bizony az alapján döntöttem, hogy mennyire tetszett, hogy hány szereplő került hozzám igazán közel.
A kedvenceim Bellamy, és a húga, Octavia lettek, akiknek nagyon aranyos a kapcsolatuk, és még ezt a két karaktert éreztem a legéletszerűbbnek. A kémia átjött a lapokon nekem, és mindig öröm volt a fejezeteiket olvasni. Hasonlóan jártam még Glass karakterével, aki a kicsit butácska neve ellenére nagyon szimpatikus volt, és érdekes volt az ő szemszögéből látni a másik helyszínen játszódó dolgokat, illetve a flashbackjeit is szerettem.
De sajnos, az egész banda minden pozitív tulajdonságával eltörpül egy szörnyűséges karakter, Wells mellett. Ha akartam már leütni karaktert regényben, akkor ő az. Te jóságos ég, amiket ez a fiú művel, azt szavakkal nem lehet leírni, és nem is fogom, mert spoileres lenne, meg amúgy is, igyekszem felülkerekedni.
Wells, te miééért vagy? |
Összességében a The 100 érdekes karaktereket vonultat fel, de Kass Morgan nem igazán hagyja őket kibontakozni, és fejlődni. Én igénylem a karakterfejlődést egy könyvben, és ezt itt nem kaptam meg. Továbbá, ha meg tudott volna lepni úgy igazán valamiféle fordulattal, vagy a mitológiájában valamivel, amit nem olvastam vagy láttam már sok más hasonló történetben, akkor valószínűleg jobban tetszett volna. Szerintem sokkal több potenciál van ebben az alapelképzelésben, és hátha a továbbiakban még meg lehet valósítani őket.
Ettől függetlenül nem rossz könyv, ez pedig, egy a sorozatot nem néző emberke véleménye. :) Sőt, a YA műfaj szerelmesei fogyasszák egészséggel, ők szerintem szeretni fogják. A magam részéről én nem tudom még, maradok-e a következő könyvre, de bízom benne, hogy ha eljutok hozzá, akkor ott sok pluszt kapunk majd.
Öt állomás - öt népszerű poszt-apokaliptikus film! A jellemző képek alapján kell beazonosítanotok a filmeket, melyek nevét a rafflecopter doboz megfelelő sorába kell beírnotok. Ha sorozat egyik részét ismeritek fel, akkor is csak a film főcme kell, az nem, hogy melyik rész. A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésükre a megküldött értesítő levélre válaszolni. Figyelem! A kiadó kizárólag magarországi címre postáz.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése