Miért utálod pont a kedvenc szereplőmet?

Van abban számomra valami személyesen bántó dolog, ha az emberek többsége pont azt az egy karaktert utálják egy könyvből, filmből, sorozatból, aki nekem a kedvencem. Miért, ó miért nem bírjátok? Pedig such a precious cinnamon roll, too precious, stb. Szegény Peeta Mellark!

Velem nagyon gyakran fordul elő, hogy éppen azt az egy szereplőt szeretem meg egy történetben, akit mindenki más utál. Sorozatokban, filmekben, könyvekben. Az ember igazából nem is szembesül vele, hogy mennyire eltér a véleménye a "közízléstől", mielőtt másokkal elbeszélget arról a történetről, akár személyesen, akár az interneten. (khm, Tumblr, khm) Szerencsére, az esetek többségében nem változik a véleményem, csak azért mert sokan utálnak valamit, engem nem fog zavarni. (Hacsak a nagy utálat mögött nem tényleges, megkérdőjelezhetetlen indokok bújnak meg, például, hogy a Twilight többek között soviniszta, szexista, és még sok minden más undorító dolog is, amire rajongástól elködösödött szemű tinédzserként nem voltam halandó egyszerűen tudomást venni).

Egyszerűen tisztában vagyok vele, hogy nem lehet mások véleményét megváltoztatni ilyen dolgokban. Valaki vagy szimpatikus, vagy nem, egy könyv vagy tetszik, vagy nem, sokfélék vagyunk, unalmas is lenne, ha mindenki mindent szeretne. (Sőt, néha szerintem bennem alakul ki ellenérzés olyan dolgokkal kapcsolatban, amit mindenki szeret, csak azért, mert mindenki szereti őket. Azt hiszem nálam a dackorszaknak sosem lesz vége.) Ennek ellenére, mikor indokolatlan, sőt, egyenesen felfoghatatlan számomra, hogy miért utál mindenki valakit, akkor mégis eljutok oda, hogy MIÉRT?

Ha a fenti képből még nem derül volna ki, akkor most az Éhezők Viadala kapcsán került elő megint ez a téma bennem. A minap nézegettem a színészekkel készült panelt a San Diegoban rendezett ComicConról, amelyben az utolsó részről beszéltek, és eszembe jutott, hogy amelyik karakternek én a legjobban örültem annak idején, azt mindenki utálja. Ott volt a kommentekben a videó alatt az, amit én már évek óta tudok. Ugyanis a sorozat egyik főszereplője, Peeta Mellark nagyon sok vétekben bűnösnek találtatott a rajongótábor szerint, és a kritikusok szerint is. Én meg csak így nézek, hogy

Az az igazság, hogy Az éhezők viadala sorozat sok dolog miatt áttörő fontosságú. Először is, mert blockbuster, meg mert mindenki ismeri, ugye? Ja, meg azért is, mert ez az első olyan ennyire népszerű franchise, amiben a nemi szerepek a főszereplők esetében totálisan felborulnak, és ez NEM BAJ. Sőt!

Hadd fejtsem ki: Katniss Everdeen szétrúgja mindenki seggét. Gyakorlatias, önfeláldozó, hősies, mikor arra van szükség, de többnyire inkább anti-hősként funkcionál. Nem akarja megváltani a világot, nem akar ő semmilyen forradalomnak az arca lenni, pedig lehetősége van rá. Ezek mind olyan tulajdonságok, amikkel más esetben a férfi főszereplőket szokták felruházni, és most itt van egy nő, (akit Jennifer Lawrence zseniálisan játszik, egyébként), aki megoldja ezeket a problémákat, és küzd ebben a történetben, de közben mégis emberi és esendő. Sokoldalú. Mindenki imádja, a karaktert, a színésznőt is persze, és odáig, meg vissza vannak, mert hú, ilyen nem nagyon volt még, vagy ha volt, akkor sem kapott ekkora figyelmet. A legtöbb embernek nem is biztos, hogy leesik, hogy ez mennyire fontos és egyedülálló dolog.

Aztán, ahogy a feminizmus utáni keresés közben sokszor, most is a legtöbben elfelejtik a mérleg másik oldalát: ha az írónő esélyt ad egy női karakternek, hogy olyannak alkotta meg, amilyenként ritkán látunk nőket, akkor miért, ó miért nem elfogadható, ha ugyanezt teszi meg a férfi főszereplővel is?

Kétféle kategóriába sorolhatók szerintem a YA könyvekben a népszerű srácok. Az első kategóriába az sorolható, aki erős, gyönyörű, izmos, és ahw, "le sem bírom venni a kezem/szemem róla", és érzelmes, és kedves (bár ezt sokszor bunkósággal álcázza), de mégis van egy kis sötét oldala, mondjuk valami titok, vagy hogy éjszakánként átváltozik vérmalaccá, akármi, és ezzel meg is van a legtöbb YA srác anatómiája, ők a hősszerelmesek (például: Négyes (A beavatott), Edward (Twilight), Jace (Végzet Ereklyéi)).

A másik kategória pedig természetesen a manapság egyre nagyobb népszerűségnek örvendő geekesebb főhősökből áll. Ők azok, akik alkatukban törékenyek, nagy lelkük van, nem feltétlenül népszerűek a társaik körében. Átlagosak, sokat olvasnak, sokat cikizik őket, néha jó tanulók, de többnyire még azt sem. Ennek ellenére valami berángatja őket a könyv eseményeibe, és kiderül hogy bár nem úgy tűnik, mégis erősek, és megmentik a napot (például: Harry (Harry Potter), Thomas (Az útvesztő),

Peeta nagy problémája, hogy ő bár YA főszereplő, nem igazán illik egyik bevált, jól működő kategóriába sem, mert minden percet Katniss árnyékában tölt, a játékok alatt is, a narrációban is, a rajongók szemében is. Egy kolonc Katniss nyakában, valaki, aki semmire sem jó, csak az eljátszott love story miatt van jelentősége.

"Peetát utálom mint a szart, takarodjon a pehelysúlyú vizenyős személyiségével a Twilight 6-ba." - Szirmai Gergő

Igen, ezen a ponton már lehet, hogy úgy vagy vele, hogy "dehát én nem is utálom Peetát", és igen, ezen a ponton már az is lehet, hogy mint én, felütötted a Molyt, és látod, hogy ő az olvasók szerint a legnépszerűbb karakter. Akkor meg én miért találkozom mindenhol csak olyan emberekkel, akik ki nem állhatják? 

Mikor először olvastam a könyveket, amit barátnőmtől kaptam kölcsön, teljesen meg voltam neszülve tőle. Az első két könyvet ha jól emlékszem mindössze másfél nap leforgása alatt olvastam el, a harmadikra várnom kellett egy kicsit, de egyébként felfaltam az egészet. Teljesen berántott az egész, és közben meséltem is a barátnőmne, hogy mennyire imádom, és ez a Peeta gyerek is milyen jó arc. Sokkal szimpatikusabbnak találtam, mint Katnisst, annak ellenére, hogy a lány nem túl megbízható narrációján keresztül nem tűnik túl szimpatikusnak, mivel folyton arra számít, hogy Peeta meg fogja ölni. De a barátnőm már ekkor mondta nekem, hogy, nem, ő nem annyira, ellenben Gale neki sokkal szimpatikusabb. 

Aztán jött a film, és hát legyünk azért őszinték, ha a nézőknek adnak egy magas, kidolgozott testű, szomorú szemű fiút, akinek a vezetékneve Hemsworth, akkor nem valószínű, hogy bárkit is érdekelni fog Josh Hutcherson. Nekem megvoltak a magam fenntartásai, mikor hallottam, hogy ő fogja játszani Peetát, mivel színészileg már elég nagy csalódás volt abban a bizonyos Darren Shan feldolgozásban is, amiről mindenki igyekszik megfeledkezni. Ennek ellenére, szerintem remekül játssza a szerepét, és sokat segít az is, hogy a karakter ugyanaz, mint  a könyvekben (köszönöm!). 

Szóval, mióta kijött a film még inkább rákerült a hangsúly a Team Peeta, Team Gale dologra, és Liam Hemsworth van nyerésben, hála a remek arccsontozatának (mert egyébként engem még a játékával nem igazán nyűgözött le, ugyanazt a szomorú, komor tekintetet hozza, mint Theo James A beavatott filmekben, aki bár szintén vonzó pasi, de mint színész...? Ehh). Na már most érdekesség, hogy ez is olyasmi, ami csak a YA könyvekben, és a szappanopera/dráma sorozatokban létezik. Hogy nem szeretem ezt a karaktert, mert azt szeretném, hogy a főszereplő a másikkal jöjjön össze. Öhm... oké.  

Mint már említettem, Peeta legnagyobb baja, hogy haszontalan, és hogy úgy hurcolják őt végig a játékok alatt. Pedig az érdekesség az, hogy ha a szerepek fordítottak lennének, ő lenne a nő, és Katniss a férfi, ezek senkit nem zavarnának. Az azonban, hogy Peeta elmondja, hogy a kedvenc színe a narancssárga, és hogy festeni tud, vagy hogy nem akar ölni, mert nem akarja, hogy a játékok megváltoztassák? 

– Úgy érted nem fogsz megölni senkit? – kérdezem bátortalanul.
– Nem, amikor eljön az idő, biztosan én is gyilkolni fogok, mint mindenki más. Nem adom fel küzdelem nélkül. Csak azon töprengek, bárcsak lenne valami módja, hogy… megmutassam a Kapitóliumnak: nem vagyok a tulajdonuk. Hogy több vagyok, mint a Viadal egyik kelléke – magyarázza Peeta. (Az éhezők viadala - 1)

Ezen felül van Peetának még egy nagy pozitív tulajdonsága: Mióta is szerelmes már Katnissbe? Elég régóta, még a regény kezdete előtt kezdődött, de egészen a regény végéig nem rámenős. Megérti, értelmesen átgondolva a dolgot, hogy Katniss érzelmileg nincs kész bármilyen kapcsolatra, és a színjátékukon túl mindig csak barátként van jelen, maximálisan támogatja Katnisst, közben pedig megadva neki a neki szükséges helyet, ami a jóval introvertáltabb lánynak szükséges. Nem türelmetlen, nem panaszkodik, nem érezteti, hogy "pedig már mióta melletted állok, most már azért lehetne valami", nem. Éretten viselkedik, és tiszteletben tartja Katniss véleményét és kívánságait. Fontosak az ilyen szereplők? Nagyon!

Katniss az ököl és az ész, Peeta pedig a lélek és a szív, ami hajtja. Nem lehet a kettő egymás nélkül, mert különben elég egyszerű, érzelemmentes, vagy pedig túlzottan akcióhiányos történeteket kapnánk. De az én véleményem az, hogy egyszerűen nem mindenki tudja elfogadni, ha a férfi

a másodhegedűs,

nem a hős,

nem erős, megtörhetetlen,

valóban érzékeny és érzelmes,

nem tökéletes.

Azzal együtt, hogy Suzanne Collins írt egy női karaktert, aki erős és közben mégis nő, írt egy férfi karaktert is, aki érzékeny és közben mégis férfi. Nem csak az a fontos, hogy a kislányoknak legyen női példaképük, hanem az is, hogy a srácoknak is. Nem jó az senkinek, ha folyton csak sablont kapnak, mert egy idő után azt érzik, hogy ennek bizony, köze sincsen a valósághoz. Vagy ha ide nem jutnak el, akkor saját személyiségüket, tulajdonságaikat becsülik alá, és az önképüknek ártanak vele.

Szerintem Peeta egy fontos láncszem ebben, és remélem, nem volt katyvasz, amit most így kiírtam magamból. Ez tényleg egy olyan dolog, amivel szembesülök minden alkalommal, mikor elmegyek megnézni az új részt a moziban valakivel, és az az illető mindig, de mindig utálja Peetát. De hogy miért...?

Neked mi a véleményed? Szereted Peetát akár a könyvek, akár a filmek alapján? Ha nem, akkor mit nem szeretsz benne? Mit gondolsz a nemi szerepekről? Érdekelnek egyáltalán, vagy téged nem befolyásolnak az ilyen pop kulturális ábrázolások?